Az újságírás él és virul – a skandináv csodáról
Sokan az újságírás alkonyáról beszélnek. Az online terek annyi információt juttatnak el hozzánk, hogy ez a minőség romlásával járhat, illetve azzal, hogy nem tudjuk eldönteni, hogy melyik igaz és melyik hamis – ezért sokan nem is olvasnak híreket. De ez nem mindenhol van így! Ennek legjobb példája a freemium modell!
A freemium vagy más néven pluszmodell nem új keletű, hiszen már csaknem tíz éve használják Európában és a Csendes-óceán déli térségeiben. A modell lényege, hogy a honlapon egyaránt jelennek meg ingyenes és fizetős tartalmak. Korábban a szerkesztők határozták meg, hogy mely tartalmat teszik fizetőssé, amely azonban sokszor teljesen ellentétben állt a fogyasztók szokásaitól – például azért vált egy cikk fizetőssé, mert a szerkesztő minőséginek gondolta a tartalmat, a fogyasztók azonban sokszor nem. Emiatt volt egy nagyobb visszaesés a freemium modellek alkalmazásában, azonban 2017-től már adatelemző programok határozzák meg számtalan adat és információ alapján, hogy mely tartalmakat érdemes fizetőssé tenni, ezáltal a bevételeket is maximalizálni. A svéd Svenska Dagbladet honlapját például egy algoritmus rendszerezi a tartalmakat a lap két tényező, a hírérték és az élettartamérték alapján priorizálja. Ráadásul a különböző olvasóknak különböző elrendezésben tünteti fel ezeket a cikkeket és híreket, így minden egyes személynél képes maximalizálni a bevételt!
A mértékeket is meg kell találnia a fizetős és az ingyenes tartalmak között. Vannak oldalak, amelyen a tartalmak 30 százaléka, míg másoknál akár 60 százaléka is fizetős. Nemcsak az arányok esetében térnek el a különböző médiaoldalak, hanem abban is, hogy mely tartalmakat teszik fizetőssé. A Dagens Nyheter leginkább a véleménycikkekért, magas megosztási számra esélyes anyagokért és az oknyomozó írásokért kér el pénzt, míg az Amediánál inkább a közlekedéssel, társadalmi és jogi témákkal, illetve egészségügyi elláttással foglalkozó cikkeket teszik fizetős státuszba.
Mindehhez azonban a mesterséges intelligencia által kínált mikroszegmentációra van szükség! Mit is jelent ez? A fogyasztói piac a legtöbbször nem homogén közösségből áll, hanem számtalan különböző igényű, kisebb vagy nagyobb csoportok összességéből. Mikroszegmentáláskor igyekszünk minél szűkebb réspiacokra felbontani a fogyasztói piacot. Az egyes réspiacok tagjai nagyon egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek – legyen szó akár a lakhelyükről, munkájukról vagy az érdeklődési körükről. Így ezeknek a mikroközösségeknek egyre személyre szabottabb tartalmakat lehet kínálni – s ezáltal növelni az előfizetések számát!
A Love All Help All egy olyan témát biztosan tud mindenki számára nyújtani, amely mindenki érdeke: a társadalmi felelősségvállalás. A LAHA egy olyan szervezet, mely új szintre emeli a társadalmi felelősségvállalást, s egy olyan megoldást nyújt a vásárlópiac valamennyi szereplőjének, mely mindenki számára előnyös! A cégek esetében arra serkenti, hogy minél inkább kultúrájuk meghatározó részévé tegyék a társadalmi felelősségvállalást. Ezáltal a fogyasztók körében is sokkal pozitívabb kép rajzolódik ki a cégről.